PirosKék

Mitt Romney hétfőről szerdára varázslatosan lebarnult. Kész szerencse, hogy a hét közepén egy latinóknak szervezett kampányeseményen szólalt fel. (nem photoshop)

Tippeljük meg, az afro-amerikaiak hány százaléka szavazna novemberben Mitt Romney-ra, a republikánus elnökjelöltre! Megvan? Akkor ezt osszuk el az elképzelhető legnagyobb számmal, és akkor kábé közel járunk az igazsághoz. Egy augusztusi felmérés szerint a republikánus jelölt 0, azaz nulla százalékon áll a színesbőrűek között, míg Obama viszi a szavazatok 94%-át. A Republikánus Párton belül már felismerték: nincs elég "dühös fehér fickó", hogy versenyben maradhassanak.

A demokraták nem számítottak mindig is a feketék első számú választásának. Az USA alkotmányának 15. kiegészítése (1870) óta szavazhatnak az afro-amerikaiak is (bár nők akkor még nem), a gyakorlatban azonban az egyes államok – főleg a déliek – ez elé rengeteg gyakorlati akadályt gördítettek, a pénzügyi cenzustól a fizikai erőszakig. A folyamatot csak 1964-ben zárta le Lyndon Johnson demokrata párti elnök, amikor aláírta a Polgárjogi Törvényt, amely többek között széleskörű garanciákat biztosított a színesbőrűeknek szavazati joguk gyakorlatára – hiába próbálták meg ezt a republikánusok (megintcsak főleg a déleik) minden erővel megakadályozni.

Ekkor alakult ki és érvényes máig, hogy a déli államok a republikánusok biztos bázisai, míg a feketék szíve inkább (sőt, szinte teljesen) a demokratákhoz húz. És ezért van az, hogy 1964 óta demokrata jelölt nem tudta elnyerni a fehér szavazók voksainak felét se. A jelöltek népszerűségének jelen állása:

Kisebb, de így is tekintélyes a különbség a latínók – spanyolajkú bevándorlók – között. Míg Obama a szegénységben, egészségbiztosítás nélkül élőknek nagy gesztust tett az állami TB opció bevezetésével, ellenfele elutasít egy ekkora állami beavatkozást a piaci alapokon működő egészségügybe. A bevándorlási politikájuk is különböző: míg a jelenlegi elnök az illegális bevándorló szülőktől, de az USA-ban született gyermekeknek megadná az állampolgárságot, ha azok leérettségiznek, vagy fegyveres szolgálatot vállalnak, Romney inkább az – ő fogalmazásában – "öndeportálásban" hisz. Tehát az illegális bevándorlók – lévén hivatalos papírok nélkül nem találnak munkát – felismervén rossz helyzetüket, maguktól visszatérnek szülőhazájukba.

Több "dühös fehér fickóra" van szükség

A republikánusoknak tehát diverzifikálniuk kell a szavazóbázisukat, különben hosszú távon kiesnek a versenyből. Ezt azonban még csak kevesen látják, például Lindsey Graham szenátor. "Csúnyán veszítjük el a demográfiai versenyt." – nyilatkozta a szenátor a Washington Postnak. "Nem generálunk elég dühös fehér fickót, hogy hosszú távon játékban maradhassunk." Egy konzervatív hangadó, Ron Brownstein szerint Romney-nak szinte lehetetlen mennyiségű fehér szavazót kéne maga mögé állítania a győzelemhez: "A republikánus koalíció, ami szinte teljesen a fehérekre támaszkodik, talán még kipréselhet még egy szoros győzelmet Novemberben. De ha a republikánusok nem fogják tudni eredményesebben közelíteni konzervatív értékeiket és a jövő diverzifikálódó Amerikáját, az ezzel járó teher évről évre súlyosabb lesz."

(A diverzifikálódás helyes magyar fordítását beküldők között elismerő vállveregetéseket sorsolunk ki.)

Egy új kutatás szerint Obama ismét vezet Észak-Karolinában (North Carolina) 3 százalékkal, tehát az elmúlt napok számaival átlagolva az állam döntetlenre áll. Így tehát Romney mindössze egy swing state-ben vezet, Missouriban; míg további kettőben egy szinten áll a jelenlegi elnökkel: Észak-Karolinában és New Hampshire-ben. Obama vezet az összes többi "inga-államban", a verseny tehát nem lett szorosabb.

Mitt Romney kampányának nem titkolt célja, hogy a líbiai gyilkosságokkal kapcsolatos sajtó-bénázásáról eltereljék a figyelmet, ami – ha úgy vesszük – sikerült is. Egy most kiszivárogtatott videofelvételen Romney az amerikaiak 47%-át (akik Obamára szavaztak) ingyenélőnek bélyegezte.

"Van 47%-nyi ember, akik ígyis-úgyis az elnökre szavaznak." – állítja Romney. "Akik függenek az államtól; akik áldozatnak érzik magukat; akik úgy gondolják, a kormány felelőssége ellátni őket; akik úgy gondolják, nekik jár az orvosi ellátás, az étel, a lakhatás, az akármicsoda." Az elnökaspiráns nem állt meg ennyinél. "Ezek azok az emberek, akik nem fizetnek jövedelemadót. Az amerikaiak 47%-a nem fizet jövedelem adót."

Nem fizet jövedelemadót

Szerencsétlenségére, a rendezvény egyik – minden bizonnyal a csóróbb félbe tartozó – bárpultos, rögzítette a botrányt kavaró beszédet, amire szinte azonnal ráugrott a média. "Nehéz minden amerikai elnökének lenni, ha az ember már megvetően leírta a nemzet felét." – nyilatkozta Obama kampánymenedzsere. Még kínosabb a dolog, ha megnézzük, kik azok, akik nem fizetnek jövedelemadót az Egyesült Államokban: a nyugdíjasok, az alacsony bérű munkások, a gyerekek és a külföldön szolgálatot teljesítő katonák – Mitt Romney-nak tehát sikerült egy kijelentéssel egyszerre négy társadalmi csoportot megsérteni.

Időhiány miatt így, ömlesztve. Nem semmi mennyiségű szám gyűlt össze, de a legtöbb közülük nem érdekes. Az azonban igen, hogy a Mitt Romney számára elengedhetetlen 3 swing state-ben – ez lenne Florida, Ohio és Virginia – még a Republikánus Párt szócsöveként ismert Fox News hírtévé számára készült kutatások szerint is Obama vezet, ráadásul elég rendesen.

Jó híreket Romney számára tehát maximum coloradói és a new hampshire-i adatok hozhatnak, de azért tendenciának ez nem nevezhető. Valami azt súgja, hogy van még a republikánus jelölt tarsolyában pár bénázás.

Úgy tűnik, Obama árnyalatnyit vesztett népszerűségéből Virginiában és Észak-Karolinában (North Carolina). Azonban hiába fordítja át ezeket az államokat Romney, még akkor sem lesz belátható távolságban a győzelem. Republikánus jelölt még nem nyert Ohio nélkül – így a régi igazság, és nagyon úgy tűnik, Romney-nak valami nagyot kell robbantania, hogy meg tudja fordítani az állást.

Ismét semmi meglepő nincs a számokban. Obama nem sokkal, de vezet Ohioban, Virginiában és Floridában – csekély előny, de mivel már nagyjából hónapok óta tartja magát, biztosnak vehető.

A blog visszatér, terítéken a ma kiadott friss közvélemény-kutatások!

A mai számok nem tartogatnak nagy izgalmakat, annyi viszont igaz, hogy egy ideje már ilyen magasságokban mérik Obamát Új-Mexikóban (NM). Elmondható tehát, hogy a délnyugati állam stabil "blue state" (tehát demokrata állam) lett – lévén a hagyományosan kéknek tekintett Washingtonban ugyan úgy áll Obama.

Nem lesz könnyű dolga Obamának novemberben: csökkenő népszerűsége mellett  azzal is meg kell majd küzdenie, hogy az Államok évszázados választási rendszerét a jobboldal ott írja át, ahol tudja, saját malmára hajtva a vizet. Ráadásul a 2010-es népszámlálás eredményeképpen átalakult, melyik állam "szava" mennyit nyom a latban az elnökválasztás estéjén – ez sem javít a jelenlegi elnök esélyein.

Nem csalás, csak cseles

Nem titok, hogy az USA-beli választási rendszer nem példázza a leghűebben a választói akaratot: a bonyolult szisztémában minden állam meghatározott számú elektor felett (az egyszerűség kedvéért legyen: voks) rendelkezik, és aki az adott államban nyer, ha akár csak 1%-kal is, az viszi az állam összes voksát (ez az 50-ből csak 2 helyen van másképp). Ez az úgynevezett "győztes mindent visz" elve.

Ezt a bevett rendet bontanák meg a republikánusok Pennsylvaniában, ami tipikus baloldali ("kék") államnak számít, tehát eddig a demokraták vitték mind a 21 voksát. A jobboldal javaslata szerint, eddig példátlan módon, a szavazatokat körzetenként számolnák össze (akárcsak Magyarországon) – logikus módon tehát a módosítással a republikánusok csak jól járhatnak. Arról nem is beszélve, hogy a pennsylvaniai irányítás is az ő kezükben van, amit ki is használtak arra, hogy a népszámlálásra hivatkozva saját szájízük szerint rajzolják újra a körzeteket, így adva maguknak helyből kb. 12 voksnyi előnyt, ami egy szoros eredmény esetén mindent eldöntő lehet.

A szavazati jogot is megvonták

Míg a fenti javaslatok még döntéshozatalra várnak, több állam már most szavazati jogot korlátozó intézkedéseket foganatosított – talán nem meglepő, hogy inkább a demokrata bázis kárára. Öthelyütt lerövidítették a korai szavazás időszakát (ezt az használhatta ki, aki a választás napján nem ért rá), Floridában és Iowában elvették a jelenlegi és volt elítéltek szavazati jogát. Szintén öt államban bevezették, hogy az eddigiekkel ellentétben a szavazóknak fényképes igazolvánnyal kell igazolni magukat. Bill Clinton ex-elnök szerint ezzel a jellemzően liberális, egyetemista, fekete és spanyolajkú réteg jogait csorbították meg.

6 pont előny a republikánusoknak

A 2010-es népszámlálás kis mértékben átrendezte a választói térképet: bizonyos államok több voksot/elektort kaptak, mások kevesebbet. Ez a változás is a demokratákat sújtotta: 6 biztos pontnak számító államuktól vontak el egy-egy voksot, míg a republikánusok ennyit kaptak. Talán nem tűnik soknak, de a fentiekkel egybevetve már igen éles verseny rajzolódik ki novemberre.

Szorul Newt Gingrich (elég vastag) nyaka körül a hurok, ahogy legfőbb ellenfele, Mitt Romney sorra nyeri az államokat. A republikánus előválasztási kampányban Gingrich egyre-másra hoz fel olyan témákat és támadnak olyan ötletei, amik talán inkább illenének egy sci-fi-kötetbe, mint egy leendő elnök programjába.

Közvilágítás helyett űrbéli tükörrendszer

A politikus legelrugaszkodottabb – de nem is mai – elképzelése űrbe kilőtt tükrökről szól. "Egy űrbéli tükörrendszer sok teliholdnyi fényt tudna biztosítani, így nem lenne szükség autópályáink éjszakai kivilágítására. Az egész környékeket beborító természetes fény csökkenthetné a ma a sötétben ólálkodó bűnözők jelentette veszélyt." foglalta össze ötletét Gingrich, azonban nem állt meg itt. A tükröket napközben is haszálná, bizonyos területekre irányítva nagy mennyiségű napsugarat, például hogy magasabban fekvő helyeken is korábban elvethessék a gabonát. Igaz viszont, hogy nem idén, hanem egy jópár évvel ezelőtt írott könyvében említi a tükröket.

A Hold, az 51. amerikai állam

Aktuális viszont az állandó holdbázis létrehozása. Az elnökaspiráns visszaállítaná az Obama-kormány által beszüntetett űrprogramot, sőt, magáncégekkel társulva ritka anyagok bányászatát indítaná be. "Második ciklusom végére" vezette fel merészen terveit Gingrich "állandó bázisunk lesz a Holdon, ami amerikai lesz. Ha már 13 ezren élnek majd a Holdon, kérvényezhetik, hogy állam legyenek." – mindezt úgy, hogy amikor '93-ban a demokraták szerették volna az 500 ezer lakosú fővárost, Washington D.C.-t állammá nyilvánítani, Gingrich nevetségesnek nevezte a kérést.

Lézertámadás az űrből

2002-ben halálsugarak ötletét vetette fel, amivel egy Kínából, vagy Oroszországból (Gingrichet idézve "véletlenül") kiinduló rakétát még a célbaérése előtt le lehetne lőni, így pedig sokmilliós városokat menteni meg. Az elképzelést sokan kiritzálták, mivel szinte megvalósíthatatlan, hatalmas költségekkel, ráadásul az űr felfegyverkezésének gondolatától is a legtöbb amerikainak feláll a szőr a hátán.

 Felejtsétek el Észak-Karolinát, vagy Missourit, a legújabb meglepő eredmény: Nyugat-Virginia!

Valódi lehet-e egy ilyen mértékű vezetés ott, ahol anno Hillary Clinton 67-26-ra verte Obamát? Hát az ARG szerint lehet. Ugyanakkor az ARG szerint Minnesotában mindössze egy százalék a demokrata előny. Hmm. Érdekes. Nos, talán nem ők a legmegbízhatóbb kutatócég idén, de az Obama-kampány megfontolhat egy apró lépést az állam felé, amit Bill Clinton mindkét alkalommal megnyert, és ahol a küszködő middle-class familyket talán jobban vonzza a demokraták gazdasági terve, mint a republikánusok toporzékolása.

UNALMAAAS! Fogalmam sincs, néha a pollsterek miért érzik úgy, hogy egyszerre kell egy bizonyos nem-annyira-swing-államot hármójuknak is kutatni, hogy aztán ugyan arra az eredményre jussanak. Persze ugyan ekkora rejtély marad számomra a ma nyilvánosságra hozott szám szerin öt oklahomai eredmény, mind a TvPoll jóvoltából, amit átlagoltam a táblázatban. Az egyetlen hír (hír?), hogy Észak-Karolina most kicsit piros, eddig kicsit volt kék. Viszont felhívnám a figyelmet, hogy ezek még bőven a vita előtti számok. Az esemény hatása, ami mellesleg Obama "győzelmével" zárult, pár napon belül jelentkezik majd mind az országos, mind az állami szintű adatokon.

Újabb nap, újabb jó számok Obamának, de... egyre kevésbé? 

Az új CNN / Opinion Research, ami idén inkább a demokratáknak kedvez, az eddigieknél világosabb kék számokat jelentetett meg, főleg két (nem kritikusan, de) fontos államban: Ohióban és Észak-Karolinában. Persze ott van kontrának néhány mai és tegnapi szám, de a az Obama-kampány szép álma, hogy Missouri-tól Georgiá-ig tarolnak a választások napján, kezd halványodni, ahogy válság okozta magasrepülés alábbhagy – vagy csak a CNN tért el kicsit az eddig megszokottól. Annyi bizonyos, hogy pár napon belül újabb löketet kap (már a vita miatt) az egyik oldal az állami közvélemény-kutatásokban. Lássuk, melyik!

Ma, budapesti idő szerint éjjel háromkor indul a harmadik vita, elnökjelöltek között a második. Az előzőekkel ellentétben viszont a kérdéseket nem moderátor, hanem az elkötelezetlen szavazókból álló közönség fogja feltenni.

Az ilyen "town-hall debate" papíron John McCain erőssége. Obama a hangzatos beszédek, a nagyívű monológok embere, ezért sokak szerint egy ilyen vitában már nem is olyan esélyes. Arról nem is beszélve, hogy McCain gyakorlatilag az előválasztások óta nem volt ilyesféle "városi gyűlésen".

Tény és való, hogy az arizónai szenátor utolsó előtti nagy esélye ez, hogy valamicskét fordítson az országos közvélemény-kutatási adatokon, amik hét-nyolc százalékos hátrányban mutatják demokrata ellenfele mögött. 2004-ben, négy héttel a választások előtt egy Gallup-kutatás 2 pontos előnyt jelentett George W. Bush javára – majd egy hónappal később Bush nyert 2 százalék különbséggel.

Az előző elnökjelölti vitát a független megkérdezettek 2:1 arányban Obama győzelmének nyilvánították, úgy, hogy ott a republikánusok kedvenc témája, a külügy volt soron. Még nagyobb arányban állították, hogy a demokrata politikus elnökiesebben viselkedett, higgadt volt, míg McCain idegesnek tűnt.

Ugyan az elmúlt napokban mindkét oldal támadó üzemmódra váltott, a republikánusok alelnökjelöltje, Sarah Palin egy floridai kampányeseményen elmondta, azt javasolta McCain-nek, hogy ezen az estén "vegye le a kesztyűt". Akárhogyis lesz, mindenképpen izgalmas éjszakának nézünk elébe.

 Nagy adagnyi szám vár ránk, úgyhogy kezdjünk is neki:

A számok magukért beszélnek, innen Obamáéknak nincs visszaút, hacsaknem üt be egy terroristatámadás, vagy egy új háború, ami drasztikusan McCain erősségére terelné a figyelmet. Így, a gazdasági válság elején (remélhetőleg egyben a végén is) a demokratáknak áll a zászló.

Lessünk bele tüzetesebben a számokba! Azon kívül, hogy nagy a kékség, felfedezhetünk kisebb furcsaságokat: a Rasmussen Reports adatai szoros versenyt mutatnak Ohióban és Virginiában, ahol a többi iroda szinte kivétel nélkül egyre nagyobb mértékű Obama-vezetést mutat.

Rég voltak friss számaink Új-Mexikóból, itt Obama erős országos vezetésének (7-8%) ellenére is egyre szorosabb számokat ír egy helyi napilap. Mindazonáltal úgy tűnik, stabil demokrata állam lesz novemberben NM, ami Coloradóval és Iowával együtt – azokon az államokon felül, amelyekben John Kerry győzedelmeskedett 2004-ben – biztos győzelmet hozhat az illinois-i szenátornak.

Plusz egy kis újítás: az új számadatokkal frissített államokat a térképen ezentúl sárga kerettel jelölöm.

 Nem tudom, ki mennyire ismeri a Saturday Night Live című skeccs-show-t, de íme egy igazi összefoglalósa a csütörtöki alelnökjelölti vitának. Sarah Palin szerepében Tina Fey (ismerős lehet a 30Rockból)... zseniális :)

Mindkét kampány olyan erővel dübörög, ahogy a csövön kifér, és bár állításuk szerint az elnökjelöltek egy percet nem pihennek a városi gyűlések, kampánybeszédek és viták között, mindkét oldal vezetője néha ki-kivesz egy egy napos, vagy csak egy kétórás szabadságot.

Pénteken, példának okáért, John McCain csak egy negyven perces gyűlésen jelent meg otthonában, Arizonában, ami azon kívül, hogy erős republikánus bázis, saját állama is, tehát valószínűtlen, hogy a kampány kényszerítette rá ezt a hazai kitérőt. A megbeszélés után az egész hétvégét otthonában töltötte, vitaelőkészületekkel foglalkozva.

Csütörtökön Obama is délután 4-ig befejezte a napi kampányát, pénteken pedig mindössze egy nyilvános eseményen jelent meg, illetve betért egy virágüzletbe, hogy aztán illinois-i otthonába utazzon házassági évfordulójára.

Az előválasztási szezon alatt a demokrata jelöltek napi 4-5 eseményen is megjelentek, most alig több, mint egy a napi átlag. De mindkét oldal tanácsadói szerint meg kell szabni a határt, az embereknek egy idő után komolyan elegük lesz a politikából.

[Politico]

 Három új állami szintű adat is megjelent ma, azonban egyikük sem az a megbízható fajta:

A Mason-Dixon idén különösen a republikánusok felé hajlik, így talán az Obama-kampány nem kap szívrohamot a döntetlen láttán. A többi szám jól néz ki a demokrata oldalról nézve, de tegnap még egy egy százalékos McCain-előnyről adtunk hírt Minnesotában... az igazság valahol a kettő között rejlik. Az ohio-i kutatást pedig levelezés útján végezték, így arra végképp nem innék hipót. Egy 3-4 pontos Obama-vezetés viszont simán elképzelhető az államban.

 Csak tegnap volt, hogy Sarah Palin terroristabarátnak kiáltotta ki Obamát, a demokrata kampány elkészült a válasszal: McCain próbál ellapozni a gazdasági krízis problémájáról, hogy az illinois-i szenátor múltjára terelje a szót.

Republikánus kampányfejesek a Politiconak elmondták, céljuk, hogy Obama egykor közeli ismerőseire, a terroristagyanús Rezko és Ayers urakra tereljék a sajtó figyelmét.

Véleményünk szerint hatalmas hiba volt a McCain-kampány részéről beavatni a sajtót a szavazók figyelmét a legfontosabb ügyekről elterelő stratégiájukba. – nyilatkozta az Obama-kampány egy vezetője – Így minden támadásról könnyen beazonosíthatjuk, hogy mi is valójában: gyenge próbálkozás, hogy eltereljék a figyelmet Bush és McCain gazdasági eredményeiről. 

Mindeközben egy ma megjelent minnesotai poll szerint stabil Obama vezetése (18 százalék) az államban, ahol az utóbbi időkben mintha megingott volna a demokrata bázis. Úgy tűnik mégsem.

 Fáradt szombati közvéleménykutatóink ezzel az egy eredménnyel rukkoltak elő:

• Maine O5 (Rasmussen R.)

Hogy jelent-e valamit? Valószínűleg még nem. Persze ha McCain kampánya rászáll a területre, akár még döntő is lehet Maine 4 elektori szavazata. Azt se feledjük, hogy Maine (és Nebraska) valamennyire szembeszáll a "the winner takes it all" rendszerrel: két elektori szavazatot kap az összállami győztes, egyet-egyet pedig a két választási körzet nyertese. Obama már bőszen kampányol Omahában, Nebraska legnagyobb városában, az az egy elektor ugyanis döntő lehet egy döntetlen (269-269) esetén (ilyenkor a képviselőház választ elnököt – valószínűleg Obamát, de jobb az elővigyázatosság...).

 Hmm csak nem? :)

 Noshát, indítsunk néhány vadiúj közvéleménykutatással.

Van jónéhány borítékolható Obama-nyereség, de egyikük sem túl meglepő: New Hampshire visszatért a kék államok sorába, New York, Rhode Island, Washington pedig maradtak ott, ahol eddig voltak.

Az izgalmasabb dolog, hogy a Survey USA – ami idén mintha a republikánus oldal felé hajlana – egy százalékos McCain előnyt jelentett Minnesotában. Az eredmény persze nem feltétlenül meglepő: McCain háromszor annyit költött önreklámozásra az államban, mint demokrata ellenfele (Nyugat-Virginián kívül egyedül itt áll ő az első helyen a hirdetéseket illetően); így sejthető volt, mikor a repek kampánya kivonult Michiganből, hogy nem adták fel teljesen a régiót.

Végül egy furcsa szám Coloradóból, mindössze egy százalékos Obama-előnnyel, a Ciruli jóvoltából, több, mint két héttel ezelőttről, alacsony résztvevői létszámmal, így jogosan tekinthetjük kakukktojásnak.

• Colorado O1 (Ciruli)
• Minnesota M1 (Survey USA)
• New Hampshire O10 (Rasmussen R.)
• New Hampshire O12 (SRBI)
• Nevada O4 (Rasmussen)
• New York O22 (Siena)
• Pennsylvania O14 (R. I. College)
• Washington O10 (Rasmussen)